Kérjük add meg a neved.
Az EVS folyamán végbemenő személyes fejlődésed akkor tudjuk nyomon követni, ha az értékelő űrlaphoz hozzá kapcsolódik a neved. Az űrlapban megadott adatokat bizalmasan és titkosan kezeljük.
Lázár Miklós
Kérjük meséld el és értékeld röviden a fogadó szervezethez történő kiutazásod és megérkezésed körülményeit.
Számolj be a téged ért pozitív és negatív élményekről egyaránt!
Negatívumként csak annyi hozható fel az ügy ellen, hogy papíron bizony már egy napja elkezdődött a program, mikor én még csak az értesítőt kaptam, hogy mehetek ASAP (amint tudok). A többi meg ment magától. Néha mozdítottam a kisujjamat. Vagy valaki ott följebb elrendezte a dolgokat. Amúgy is el voltam foglalva az ellopott papírjaim újragyártatásával. Meg a hirtelen életmódváltás előkészítésével. Persze nem a magam részére, hanem a hátrahagyottakéra.
Milyen az általános elégedettséged a fogadó projekttel jelenleg?
Összességében értékeld a projekt valamennyi elemét: feladatok, nyelvhasználat, fogadó közösség, szállás, étkezés, beilleszkedés, szabadidő.
Nagyon csalódott vagyok 1 2 3 4 5 Teljesen megfelel az elvárásaimnak
Hogyan illeszkedtél be a helyi közösségbe? Hol tart ez a folyamat jelenleg? Vannak-e nehézségeid ezen a téren?
Egyaránt gondolhatsz a munkahelyi közösségre, a projekt célcsoportjára, a lakóközösségre és a barátokra.
A helyszínemen táboroztatás zajlik. Kiskorúaknak. A beilleszkedés életem szerelmével nem itt fog megtörténni. Hogy hol, azt csak a Jó Isten tudja. Viszont főleg trehányság miatt, de a templomi közösségbe sem látogattam még el. Így megkérdezni sem tudom Tőle. A munkahelyi arcoknak meg élvezetet nyújt, ha kétértelmű helyzetekbe hoznak, amiről inkább csak ők tudnak, de jól elszórakozom velük, annak ellenére, hogy inkább nem értem, mint igen. A helyi lakóközösséggel a kapcsolatom abban teljesedik ki, hogy elnézést kell kérnem, mikor valakit felborítok a szörfdeszkával, mert bizony a vízen járás nem megy.. és persze illedelmesen ki tudom kérni a sört.
Vannak-e kommunikációs nehézségeid? Okoz-e bármiféle problémát a nyelvhasználat?
Az előbb lelőttem a poént, de összefoglalva, van.
Sajnos online nyelvkurzussal kezdtem a tanulást, ami valljuk be őszintén.. nem a legjobb mulatása az időnek, mikor kint 35 fok van, és inkább a tengerben süttetném magam feketére,.. mert a vörösön és a barnán túl vagyok.
Viszont ezzel nem lehet mit kezdeni. Azzal viszont igen, hogy az EVS on-lány nyelvoktatóját, ha valós személyként próbálnánk megjeleníteni, akkor tuti, hogy egy pókhálós arcú szódásszifont viselő, feltupírozott (nem biztos, hogy az, amire gondolok) hajú nénike lenne, aki levegővétel nélkül olvassa fel nekem a (csupa kisbetűvel) twilight saga minden egyes elmerontó mondatát. Magyarul elolvastam, úgyhogy tudom, hogy az. Nem kamu. És a néni is vámpír lenne, különben nem bírná levegő nélkül olvasni. Szóval az EVS on-lány meg egy energiavámpír program. Ezért éljen a Duolingo és a kisbagoly. Ennek ellenére, amiket már sikerült a hosszútávú memóriámban is elraktározni, azokat megpróbálom élesben is használni. Amit aztán megbánok, mert újabb perverz poén tárgyává válok a többlényegűségek miatt.
Kérjük írd le, hogy milyen nyelvi képzést szerveztek számodra?
Elindult-e ez a képzés vagy egyelőre szervezés alatt áll, netán még csak ígéretek hangoztak el?
Oh, azt hiszem előre elolvasom a kérdéseket mostmár. Megint lelőttem a poént idejekorán.
Értékeld a mentoroddal való kapcsolatod.
Arra is térj ki, hogy milyen időközönként beszélgettek, és ezek a beszélgetések mire vonatkoznak általában.
A mentorom jó fej. Jó fejbe kellett volna kondítani, hogy annyi ideig válasz nélkül hagyott. Nem is magam miatt, hanem az otthoni dolgok elvégzése végett. Nekem úgy is mindegy. Nekem úgy is jó. Szóval maradok a jó fejnél. Egyszer találkoztam is vele. Bár nem az angol az erőssége, de legalább jobban megy neki, mint nekem a francia. Mivel jó haverok a főnökkel, ezért a főnök mindig átpasszolja nekem a telefont, mikor beszélnek, és pár mondatot diktál, hogy mondjam neki.. aztán mindig kiderül, hogy csupa kedves dolgokat mondtam. A mentor meg veszi a poént. Lényegében pingpongoznak, én a labda vagyok. És vidám, sárga színem van.
Van-e olyan személy körülötted, akihez közel érzed magad, akivel mindent meg tudsz beszélni, akitől támogatást remélsz és kapsz?
Egy személy áll közel hozzám, illetve nem is áll, hanem akkor már többnyire inkább fekszik, gondolom. A szomszéd szobában van. Amivel igazából nincs bajom, nem sok vizet kavar a srác. Csak az előtér ajtaja ne csapódna be olyan nagyon magától, ha ő nyitja ki. De általában én később megyek lefeküdni, szóval nem gond.. cserébe hamarabb is kelek, és ma reggel pont nem figyeltem oda én sem.. de amúgy is más az mikor reggel figyelmeztetjük egymást, hogy a reggelit véges ideig lehet elfogyasztani. A föntiekből már kiderült, hogy a főnökkel is jól kijövök, meg lehet vele tárgyalni a dolgokról. És amúgy is szoktuk dumálni. Zenéről, filmekről. Bővült is tőle a francia sanzon táram. Még egy bandát is csináltunk. Bár még csak ketten vagyunk, dobbal és gitárral meg énekkel, de majd ha leszünk többen, akkor elkezdünk próbálni is. Az időm nagy részét másik három kollégával töltöm a szabadidőben is, de a 'mindent meg tudunk beszélni' vonal szerintem sok év után sem lenne lehetséges. De támogatást remélhetek tőlük. Az más kérdés, hogy kapok is e.
Tisztában vagy-e pontosan a feladataiddal?
Ki az a személy, aki a munkahelyi feladatokkal kapcsolatos támogatást végzi és milyen módon támogat téged?
Szerencsére vagy szerencsétlenségemre, a szervezetnek én vagyok az egyik első vállalt önkéntese (az Enikő meg a hegyekben van, nem itt) úgyhogy még ők is keresgélik az utat, amivel ezzel célba tudnak érni. Mármint a foglalkoztatásommal. Bár érdemes lenne egy célt találni, amivel választható egy fajta út is. Lehet nem érdemes ebbe a kérdésbe jobban bele menni, mert még kiderül, hogy se a tojásra, se a tyúkra nincs szükség. Vegának lenni meg nem rossz. De azért segítek, amit tudok, és csinálom, amire megkérnek.
Elégedett vagy-e a számodra kijelölt feladatokkal? Elég felkészültnek érzed-e magad a feladatok ellátásához?
Itt kitérhetsz arra is, hogy tanultál-e már valamit a feladatokkal kapcsolatban, vagy arra is, hogy mennyire inspirálnak téged ezek a feladatok.
A feladatokkal tökéletesen elégedett vagyok. Programok szervezése eddig is jó időtöltés volt az életemben és az előkészületeket is nagyon szívesen csináltam. Ezúttal az előkészületeknél veszem ki jobban a részem. Óriás felfújható mászófal, nyuszi, póni és egyéb állatfajták vétele, stb. Meg az utómunkálatoknál, esetleg egy-egy videó elkészítése és hasonlók. Tetszik!
Még szeretnék kitérni arra, hogy a feladatok nagyban inspiráltak, hogy nagyobb és erősebb ember legyek. Bár így 26 évesen nem hiszem, hogy a sörön kívül túl sok megoldás van erre, de a remény rabja maradok.
Kérjük írd le, hogy melyek azok a körülmények, amelyek nehézséget okoznak vagy kihívást jelentenek számodra. *
Véleményed szerint hogyan lehetne megoldani, javítani ezeket a körülményeket?
A főnököm viszonya a francia nyelvtanulásommal. Mivel mindig jó poén tárgya vagyok. Vagy későn derül ki egy-egy tanítás.. és ha véletlen ezek rögzülnek, akkor azt nehéz lesz felülírni. És ezen sajnos nem lehet segíteni. Mesélte, hogy ő már itt született Franciaországban, de apukája bevándorló, és sosem tanult meg rendesen franciául, amiben neki is nagy szerepe van, mivel mindig csak szívatta az apját. Hát most engem. A kollégák szintén elröhögcsélnek.. én meg fürkészem a lányok szemét, mert a női szem sosem csal. Azt mondták.
Az elmúlt hetekben volt-e honvágyad és sikerült-e leküzdened? Hogyan?
Őszinte leszek. Nem volt. És sajnos nem is lesz. És ez amiatt van, mert esély sincs rá, hogy ebben a modern korban az emberben a távollét érzése egy kicsit is ki tudjon alakulni. Gyanítom, hogy ha keletre mentem volna, ez akkor is így lenne. Már, ha van net. Ha nincs akkor meg még jobb.
A kis szöszi herceg sem esett össze a hiánytól, pedig ő bolygókban mérte a távolságot. Én meg csak pár kilométerre vagyok, ahova ráadásul az utóbbi időben elég sok magyart ideevett a (fene) foci. Szóval az egyetlen dolog, ami az örök ellenségem lesz, most és mindörökké, a kis vérszívók.
Mi az, ami a legjobban hiányzik az EVS-t megelőző időszakból? Szenvedsz-e bármiféle hiányt?
Látsz-e lehetőséget ennek bármilyen jellegű pótlására?
Resti Kornél Párizsban eszi a fenét, én meg itt. Jó ez így. 4 hónapot meg csak túlélnek nélkülem is odahaza. A Pottert meg magammal hoztam franciául, majd itt megveszem a folytatást. Szóval gyűlnek a baglyok is most már...
Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján módosultak-e a kiérkezést megelőzően megfogalmazott tanulási céljaid?
Hát, ha emlékeznék azokra a megfogalmazásokra, akkor biztos azt mondanám, hogy igen. Sajnos minden este valami új gondolattal, céllal fekszem, amit sem én, sem a kiérkezésemet megelőző énem nem tudott soha követni. Változó korban vagyunk, mint Kafka.
Van-e bármiféle félelmed, rossz előérzeted, bizonytalanságod a projekt hátralévő időszakát tekintve?
Ha igen, milyen lehetőséget látsz ennek elhárítására?
Igazából a rossz előérzetem támadt meg. Hogy sajnos gyorsabban eltelik ez az idő, mint hogy az említett változó kor befejeződne. És arra megyek vissza, hogy sem én sem az élet nem változik. Közben meg észre sem veszem, hogy már megnősültem, gyerekeim születtek, unokáim és mindjárt meghalok. Ez sajnos minden jó érzésű ember hátsó gondolatait megmérgezi és gyorsan minél többet akar még élni. És én jó érzésű ember vagyok. És ezt akarom tenni. De Kecskemét is nagyváros Saint Cyr-hez képest, meg amúgy is szent. Szóval szorosabbra kell húznom a derékszíjat.
Egyértelmű-e számodra, hogy a küldő szervezettől ki a kapcsolattartód?
igen nem
Elégedett vagy a küldő szervezettől kapott támogatással, kapcsolattartással?
Ha nem, kérjük fogalmazd meg, hogy mit és hogyan változtatnál!
Egészen véletlen csöppentünk egymás mellé az evs felhőjéből. Sokat tettünk a landolásig, de most egy vízben hagyjuk, hogy valaki evezzen rajtunk. Idővel majd felszáradunk, elpárolgunk, és új felhőben tanítjuk a következő esőcseppeket arra, hogy tegyék hasonlóan sok örömmel és becsülettel ugyanezt, ha jól akarják magukat érezni. Ha meg gond van, akkor úgy is tudják kihez kell fordulni.
Visszakaptad-e már a nemzetközi utazási költséget a fogadó szervezettől?
Többször is beszéltünk róla, de tettlegességig még nem jutottunk. De jobb is, mert még ajándékokra költeném, amiket majd jól hazavinnék...
Az elmúlt hetek fejleményei és kihívásai alapján adj rövid értékelést az indulás előtti felkészítés hasznosságáról!
Milyen tanácsot tudsz számunkra megfogalmazni az indulás előtti felkészítés további fejlesztésével kapcsolatban?
Egy könyvtáros a vizsgán válaszolhat "nem tudom"-mal, ha kiegészíti azzal, hogy "de tudom hol keressem." Kipróbáltam anno. Nem jött be. De mivel novellába illően rögtön a történet közepére kerültünk, így mégis mondanám, hogy nem nagyon tudom miként kellett volna történnie. Meg úgy egyáltalán.
A felkészítőt meghallgattam, de tudva, hogy meg van onlány is, gyanús, hogy többször elkalandoztam, mert nem sok mindent tudnék visszamondani.
Persze, az ímélben kapott doksikat sem olvastam el, csak.. megnyitottam.
Remélem az őszinteséget is díjazzátok. :)
Bármilyen egyéb javaslatot, észrevételt szívesen fogadunk az EVS programmal és projekteddel kapcsolatban!
Utólagos engedelemmel, hogy ha nem baj, akkor felhasználnám a blogon, a 'papírzsepit fúj a szél' címűn ezt a kérdőívet, mert jól össze vannak szedve a kérdések, amikről magamtól nem biztos, hogy írnék, mert nem jut eszembe és amúgy is csak össze vissza írogatom, ami eszembe jut. Meg amúgy is kellene valami, amivel megemlékezem, hogy már 1 hónap eltelt a jövetelem óta és még mindig itt vagyok. És leszek is még hármat, meg egy kis kirándulás, aztán megyek is, hogy rendet tegyek odahaza. Előre is és utólagosan is köszönöm. :)
Kérjük add meg a mentorod nevét és e-mail címét. *
Ha nem tudod, hogy ki a mentorod, érdeklődj a fogadó szervezet vezetőjénél vagy a munkád irányító vezetőnél.
Lionel Vialon - lvialon@ucpa.asso.fr
De úgy is napok telnek el, mire válaszol...
Az EVS folyamán végbemenő személyes fejlődésed akkor tudjuk nyomon követni, ha az értékelő űrlaphoz hozzá kapcsolódik a neved. Az űrlapban megadott adatokat bizalmasan és titkosan kezeljük.
Lázár Miklós
Kérjük meséld el és értékeld röviden a fogadó szervezethez történő kiutazásod és megérkezésed körülményeit.
Számolj be a téged ért pozitív és negatív élményekről egyaránt!
Negatívumként csak annyi hozható fel az ügy ellen, hogy papíron bizony már egy napja elkezdődött a program, mikor én még csak az értesítőt kaptam, hogy mehetek ASAP (amint tudok). A többi meg ment magától. Néha mozdítottam a kisujjamat. Vagy valaki ott följebb elrendezte a dolgokat. Amúgy is el voltam foglalva az ellopott papírjaim újragyártatásával. Meg a hirtelen életmódváltás előkészítésével. Persze nem a magam részére, hanem a hátrahagyottakéra.
Milyen az általános elégedettséged a fogadó projekttel jelenleg?
Összességében értékeld a projekt valamennyi elemét: feladatok, nyelvhasználat, fogadó közösség, szállás, étkezés, beilleszkedés, szabadidő.
Nagyon csalódott vagyok 1 2 3 4 5 Teljesen megfelel az elvárásaimnak
Hogyan illeszkedtél be a helyi közösségbe? Hol tart ez a folyamat jelenleg? Vannak-e nehézségeid ezen a téren?
Egyaránt gondolhatsz a munkahelyi közösségre, a projekt célcsoportjára, a lakóközösségre és a barátokra.
A helyszínemen táboroztatás zajlik. Kiskorúaknak. A beilleszkedés életem szerelmével nem itt fog megtörténni. Hogy hol, azt csak a Jó Isten tudja. Viszont főleg trehányság miatt, de a templomi közösségbe sem látogattam még el. Így megkérdezni sem tudom Tőle. A munkahelyi arcoknak meg élvezetet nyújt, ha kétértelmű helyzetekbe hoznak, amiről inkább csak ők tudnak, de jól elszórakozom velük, annak ellenére, hogy inkább nem értem, mint igen. A helyi lakóközösséggel a kapcsolatom abban teljesedik ki, hogy elnézést kell kérnem, mikor valakit felborítok a szörfdeszkával, mert bizony a vízen járás nem megy.. és persze illedelmesen ki tudom kérni a sört.
Vannak-e kommunikációs nehézségeid? Okoz-e bármiféle problémát a nyelvhasználat?
Az előbb lelőttem a poént, de összefoglalva, van.
Sajnos online nyelvkurzussal kezdtem a tanulást, ami valljuk be őszintén.. nem a legjobb mulatása az időnek, mikor kint 35 fok van, és inkább a tengerben süttetném magam feketére,.. mert a vörösön és a barnán túl vagyok.
Viszont ezzel nem lehet mit kezdeni. Azzal viszont igen, hogy az EVS on-lány nyelvoktatóját, ha valós személyként próbálnánk megjeleníteni, akkor tuti, hogy egy pókhálós arcú szódásszifont viselő, feltupírozott (nem biztos, hogy az, amire gondolok) hajú nénike lenne, aki levegővétel nélkül olvassa fel nekem a (csupa kisbetűvel) twilight saga minden egyes elmerontó mondatát. Magyarul elolvastam, úgyhogy tudom, hogy az. Nem kamu. És a néni is vámpír lenne, különben nem bírná levegő nélkül olvasni. Szóval az EVS on-lány meg egy energiavámpír program. Ezért éljen a Duolingo és a kisbagoly. Ennek ellenére, amiket már sikerült a hosszútávú memóriámban is elraktározni, azokat megpróbálom élesben is használni. Amit aztán megbánok, mert újabb perverz poén tárgyává válok a többlényegűségek miatt.
Kérjük írd le, hogy milyen nyelvi képzést szerveztek számodra?
Elindult-e ez a képzés vagy egyelőre szervezés alatt áll, netán még csak ígéretek hangoztak el?
Oh, azt hiszem előre elolvasom a kérdéseket mostmár. Megint lelőttem a poént idejekorán.
Értékeld a mentoroddal való kapcsolatod.
Arra is térj ki, hogy milyen időközönként beszélgettek, és ezek a beszélgetések mire vonatkoznak általában.
A mentorom jó fej. Jó fejbe kellett volna kondítani, hogy annyi ideig válasz nélkül hagyott. Nem is magam miatt, hanem az otthoni dolgok elvégzése végett. Nekem úgy is mindegy. Nekem úgy is jó. Szóval maradok a jó fejnél. Egyszer találkoztam is vele. Bár nem az angol az erőssége, de legalább jobban megy neki, mint nekem a francia. Mivel jó haverok a főnökkel, ezért a főnök mindig átpasszolja nekem a telefont, mikor beszélnek, és pár mondatot diktál, hogy mondjam neki.. aztán mindig kiderül, hogy csupa kedves dolgokat mondtam. A mentor meg veszi a poént. Lényegében pingpongoznak, én a labda vagyok. És vidám, sárga színem van.
Van-e olyan személy körülötted, akihez közel érzed magad, akivel mindent meg tudsz beszélni, akitől támogatást remélsz és kapsz?
Egy személy áll közel hozzám, illetve nem is áll, hanem akkor már többnyire inkább fekszik, gondolom. A szomszéd szobában van. Amivel igazából nincs bajom, nem sok vizet kavar a srác. Csak az előtér ajtaja ne csapódna be olyan nagyon magától, ha ő nyitja ki. De általában én később megyek lefeküdni, szóval nem gond.. cserébe hamarabb is kelek, és ma reggel pont nem figyeltem oda én sem.. de amúgy is más az mikor reggel figyelmeztetjük egymást, hogy a reggelit véges ideig lehet elfogyasztani. A föntiekből már kiderült, hogy a főnökkel is jól kijövök, meg lehet vele tárgyalni a dolgokról. És amúgy is szoktuk dumálni. Zenéről, filmekről. Bővült is tőle a francia sanzon táram. Még egy bandát is csináltunk. Bár még csak ketten vagyunk, dobbal és gitárral meg énekkel, de majd ha leszünk többen, akkor elkezdünk próbálni is. Az időm nagy részét másik három kollégával töltöm a szabadidőben is, de a 'mindent meg tudunk beszélni' vonal szerintem sok év után sem lenne lehetséges. De támogatást remélhetek tőlük. Az más kérdés, hogy kapok is e.
Tisztában vagy-e pontosan a feladataiddal?
Ki az a személy, aki a munkahelyi feladatokkal kapcsolatos támogatást végzi és milyen módon támogat téged?
Szerencsére vagy szerencsétlenségemre, a szervezetnek én vagyok az egyik első vállalt önkéntese (az Enikő meg a hegyekben van, nem itt) úgyhogy még ők is keresgélik az utat, amivel ezzel célba tudnak érni. Mármint a foglalkoztatásommal. Bár érdemes lenne egy célt találni, amivel választható egy fajta út is. Lehet nem érdemes ebbe a kérdésbe jobban bele menni, mert még kiderül, hogy se a tojásra, se a tyúkra nincs szükség. Vegának lenni meg nem rossz. De azért segítek, amit tudok, és csinálom, amire megkérnek.
Elégedett vagy-e a számodra kijelölt feladatokkal? Elég felkészültnek érzed-e magad a feladatok ellátásához?
Itt kitérhetsz arra is, hogy tanultál-e már valamit a feladatokkal kapcsolatban, vagy arra is, hogy mennyire inspirálnak téged ezek a feladatok.
A feladatokkal tökéletesen elégedett vagyok. Programok szervezése eddig is jó időtöltés volt az életemben és az előkészületeket is nagyon szívesen csináltam. Ezúttal az előkészületeknél veszem ki jobban a részem. Óriás felfújható mászófal, nyuszi, póni és egyéb állatfajták vétele, stb. Meg az utómunkálatoknál, esetleg egy-egy videó elkészítése és hasonlók. Tetszik!
Még szeretnék kitérni arra, hogy a feladatok nagyban inspiráltak, hogy nagyobb és erősebb ember legyek. Bár így 26 évesen nem hiszem, hogy a sörön kívül túl sok megoldás van erre, de a remény rabja maradok.
Kérjük írd le, hogy melyek azok a körülmények, amelyek nehézséget okoznak vagy kihívást jelentenek számodra. *
Véleményed szerint hogyan lehetne megoldani, javítani ezeket a körülményeket?
A főnököm viszonya a francia nyelvtanulásommal. Mivel mindig jó poén tárgya vagyok. Vagy későn derül ki egy-egy tanítás.. és ha véletlen ezek rögzülnek, akkor azt nehéz lesz felülírni. És ezen sajnos nem lehet segíteni. Mesélte, hogy ő már itt született Franciaországban, de apukája bevándorló, és sosem tanult meg rendesen franciául, amiben neki is nagy szerepe van, mivel mindig csak szívatta az apját. Hát most engem. A kollégák szintén elröhögcsélnek.. én meg fürkészem a lányok szemét, mert a női szem sosem csal. Azt mondták.
Az elmúlt hetekben volt-e honvágyad és sikerült-e leküzdened? Hogyan?
Őszinte leszek. Nem volt. És sajnos nem is lesz. És ez amiatt van, mert esély sincs rá, hogy ebben a modern korban az emberben a távollét érzése egy kicsit is ki tudjon alakulni. Gyanítom, hogy ha keletre mentem volna, ez akkor is így lenne. Már, ha van net. Ha nincs akkor meg még jobb.
A kis szöszi herceg sem esett össze a hiánytól, pedig ő bolygókban mérte a távolságot. Én meg csak pár kilométerre vagyok, ahova ráadásul az utóbbi időben elég sok magyart ideevett a (fene) foci. Szóval az egyetlen dolog, ami az örök ellenségem lesz, most és mindörökké, a kis vérszívók.
Mi az, ami a legjobban hiányzik az EVS-t megelőző időszakból? Szenvedsz-e bármiféle hiányt?
Látsz-e lehetőséget ennek bármilyen jellegű pótlására?
Resti Kornél Párizsban eszi a fenét, én meg itt. Jó ez így. 4 hónapot meg csak túlélnek nélkülem is odahaza. A Pottert meg magammal hoztam franciául, majd itt megveszem a folytatást. Szóval gyűlnek a baglyok is most már...
Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján módosultak-e a kiérkezést megelőzően megfogalmazott tanulási céljaid?
Hát, ha emlékeznék azokra a megfogalmazásokra, akkor biztos azt mondanám, hogy igen. Sajnos minden este valami új gondolattal, céllal fekszem, amit sem én, sem a kiérkezésemet megelőző énem nem tudott soha követni. Változó korban vagyunk, mint Kafka.
Van-e bármiféle félelmed, rossz előérzeted, bizonytalanságod a projekt hátralévő időszakát tekintve?
Ha igen, milyen lehetőséget látsz ennek elhárítására?
Igazából a rossz előérzetem támadt meg. Hogy sajnos gyorsabban eltelik ez az idő, mint hogy az említett változó kor befejeződne. És arra megyek vissza, hogy sem én sem az élet nem változik. Közben meg észre sem veszem, hogy már megnősültem, gyerekeim születtek, unokáim és mindjárt meghalok. Ez sajnos minden jó érzésű ember hátsó gondolatait megmérgezi és gyorsan minél többet akar még élni. És én jó érzésű ember vagyok. És ezt akarom tenni. De Kecskemét is nagyváros Saint Cyr-hez képest, meg amúgy is szent. Szóval szorosabbra kell húznom a derékszíjat.
Egyértelmű-e számodra, hogy a küldő szervezettől ki a kapcsolattartód?
igen nem
Elégedett vagy a küldő szervezettől kapott támogatással, kapcsolattartással?
Ha nem, kérjük fogalmazd meg, hogy mit és hogyan változtatnál!
Egészen véletlen csöppentünk egymás mellé az evs felhőjéből. Sokat tettünk a landolásig, de most egy vízben hagyjuk, hogy valaki evezzen rajtunk. Idővel majd felszáradunk, elpárolgunk, és új felhőben tanítjuk a következő esőcseppeket arra, hogy tegyék hasonlóan sok örömmel és becsülettel ugyanezt, ha jól akarják magukat érezni. Ha meg gond van, akkor úgy is tudják kihez kell fordulni.
Visszakaptad-e már a nemzetközi utazási költséget a fogadó szervezettől?
Többször is beszéltünk róla, de tettlegességig még nem jutottunk. De jobb is, mert még ajándékokra költeném, amiket majd jól hazavinnék...
Az elmúlt hetek fejleményei és kihívásai alapján adj rövid értékelést az indulás előtti felkészítés hasznosságáról!
Milyen tanácsot tudsz számunkra megfogalmazni az indulás előtti felkészítés további fejlesztésével kapcsolatban?
Egy könyvtáros a vizsgán válaszolhat "nem tudom"-mal, ha kiegészíti azzal, hogy "de tudom hol keressem." Kipróbáltam anno. Nem jött be. De mivel novellába illően rögtön a történet közepére kerültünk, így mégis mondanám, hogy nem nagyon tudom miként kellett volna történnie. Meg úgy egyáltalán.
A felkészítőt meghallgattam, de tudva, hogy meg van onlány is, gyanús, hogy többször elkalandoztam, mert nem sok mindent tudnék visszamondani.
Persze, az ímélben kapott doksikat sem olvastam el, csak.. megnyitottam.
Remélem az őszinteséget is díjazzátok. :)
Bármilyen egyéb javaslatot, észrevételt szívesen fogadunk az EVS programmal és projekteddel kapcsolatban!
Utólagos engedelemmel, hogy ha nem baj, akkor felhasználnám a blogon, a 'papírzsepit fúj a szél' címűn ezt a kérdőívet, mert jól össze vannak szedve a kérdések, amikről magamtól nem biztos, hogy írnék, mert nem jut eszembe és amúgy is csak össze vissza írogatom, ami eszembe jut. Meg amúgy is kellene valami, amivel megemlékezem, hogy már 1 hónap eltelt a jövetelem óta és még mindig itt vagyok. És leszek is még hármat, meg egy kis kirándulás, aztán megyek is, hogy rendet tegyek odahaza. Előre is és utólagosan is köszönöm. :)
Kérjük add meg a mentorod nevét és e-mail címét. *
Ha nem tudod, hogy ki a mentorod, érdeklődj a fogadó szervezet vezetőjénél vagy a munkád irányító vezetőnél.
Lionel Vialon - lvialon@ucpa.asso.fr
De úgy is napok telnek el, mire válaszol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése